 Cikkek HVG interjú Adminisztrátor 2010. január 13. Az alacsony fizetés és a heti minimum 60 munkaóra dacára, az orvosi egyetemisták több mint háromnegyede még mindig rendelkezik azzal a küldetéstudattal, ami a pályán tarthatja őket - mondja Papp Magor a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Ez az adat biztató lehetne, ha nem találkoznánk egyéb felmérésekkel is, amelyek például a fiatal orvosok migrációs hajlandóságát vizsgálják. Az Egészségügyi Menedzserképző Központ évente méri az orvosi egyetemisták külföldi munkavállalási szándékát. A felmérésekből az látszik, hogy míg az elsősök kilencven százaléka még szeretne itthon maradni, addig a végzősöknek már kétharmada (2009-ben 68%!) gondolkodik a külföldi munkavállaláson.
A gondolkodást persze nem mindig követi tett, de 2009-re eljutottunk oda, hogy a "lebegtetők" tíz százaléka valóban el is hagyta az országot. A romló tendencia abból is jól nyomon követhető, hogy míg az 5-öd, 6-od évesek eddig szakmai lapokban publikáltak és igyekeztek plusz pontokat gyűjteni az egyetemen a jobb elhelyezkedés reményében, addig mára már az jellemző, hogy a végzősök nyelveket tanulnak, és ott legyeskednek körülöttük a fejvadász cégek.
Az ő külföldi munkaajánlataikkal pedig nem lehet versenyezni, hiszen Angliában, vagy Németországban gyakorlatilag az egyetem után rögtön el lehet helyezkedni osztályos orvosként, anélkül, hogy a rezidensképzést megcsinálná valaki. Egy EU-s kezdő orvos pedig általában havi nettó 600 ezer és egymillió között keres, de előfordul, hogy még ennél is többet. És ami szintén fontos különbség: az EU tagállamokban szabályozva van a munkaórák száma, így mérhetően sokkal kisebb teher hárul egy orvosra, mint itthon. - vázolja az elvándorlás - önmagukért beszélő - okait Papp Magor.
A "sláger" szakirányok közé tartozik többek között a gyerekgyógyászat, illetve a szülészet és a sebészet is. Utóbbi kettő nem kis mértékben azért, mert ezekben van esély a későbbiekben magánpraxis beindítására, illetve - sajnálatos módon - a paraszolvencia még mindig motiváló erő lehet, melyre ezek a szakorvosok számíthatnak leginkább. Töretlenül népszerű ugyanakkor a háziorvos szakirány is, ezt leginkább a nyugodt légkör miatt választják a friss diplomások, ezen a területen lehetnek leginkább a maguk urai - mondja Papp Magor, majd hozzáteszi: ennek fényében még kirívóbb, hogy a tavalyi évben összesen 75 háziorvos rezidenst vettek fel, miközben a betöltetlen praxisok száma kétszáz fölött van.
Nem kapkodnak viszont a patológia, és a radiológia szakirányok után, ezeket évek óta lehetetlen feltölteni. Aneszteziológusnak azonban sokan jelentkeznek, de ennek is megvan a maga prózai magyarázata: sokan csinálják, hogy az itthoni kórházi praxis mellett havonta elrepülnek egy hosszú hétvégére, valamelyik Nyugat-európai magánklinikára, ahol az egyre inkább virágzó kisműtéti beavatkozásokhoz jól jön a magyar altatóorvos segítsége.
A 2010 nyarán végző orvostanhallgatók helyzete azért lesz kimondottan speciális, mert az ő fizetésüket - egy friss rendelet szerint - már a kórházaknak kéne kigazdálkodniuk. Nekik viszont köztudomásúlag nincs pénzük. Éppen ezért ma senki nem tudja megmondani, hogy összesen hány álláspályázatot fognak kiírni a kórházak, és hányan fognak ősszel rezidensként kezdeni. Az már csak hab a tortán, hogy egy - a végzősök körében készített - felmérés szerint a jelenlegi körülmények között mintegy negyven százalék nem is tervezi, hogy belép a képzésbe. |