Cikkek

Az egészségügyi miniszter

…/2009. ( . ) EüM rendelete

az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. § (2) bekezdés ib) és id) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §

(1) Támogatott felsőfokú szakirányú szakképzésbe a jelölt a rendszerbevételi eljárás során kerül be. A rendszerbevételi eljárás során a szakképzésre való alkalmasságot, a felkészültséget, a képességeket és a szakmai rátermettséget kell vizsgálni.

(2) A szakképzés támogatott formáira felvételüket kérő jelentkezők (a továbbiakban: jelentkező) közül a rendszerbevételi eljárás során megállapított pontszám alapján a munkáltató választja ki az első öt legjobb eredményt elért jelentkező közül azt, akit a szakmai teljesítménye alapján az adott szakmára alkalmasabbnak ítél.

(3) A rendszerbevételi eljárás megszervezése és lebonyolítása a felsőoktatási intézmények feladata. A rendszerbevételi eljárás e rendeletben nem szabályozott részletes szabályait a felsőoktatási intézmények rendszerbevételi szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) határozzák meg. A felsőoktatási intézmény a Szabályzatot honlapján valamint a helyben szokásos módon közzéteszi.

(4) A felsőoktatási intézmény kizárólag az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendeletben szabályozott pályázaton nyertes állásokra hirdethet rendszerbevételi eljárást.

(5) A rendszerbevételi eljárás szakmai anyaga az egyetemi képzés alatt oktatott tantárgyak ismeretanyaga. A rendszerbevételi eljárásban az egyéb szakmai többletteljesítményt is figyelembe kell venni.

2. §

(1) A rendszerbevételi eljárás a felsőoktatási intézmény által kiadott jelentkezési lap benyújtásával kezdődik, amelynek tartalmát és az eljárás lefolytatásához szükséges adatokat a Szabályzat határozza meg.

(2) A felsőoktatási intézmény évente a régiójába tartozó nyertes támogatás igénylési pályázatok megismerése után hozza nyilvánosságra szakonként a jelentkezési lapok benyújtásának határidejét és a pontszámok megállapításának időpontját.

(3) Nem vehet részt az eljárásban az a jelentkező, aki

a) a jelentkezési lapot határidőre nem nyújtja be,

b) a jelentkezési lapot hiányosan nyújtja be, és azt a hiánypótlásra biztosított határidőn belül nem egészíti ki,

c) 5-nél több jelentkezési lapot nyújt be.

(4) A felsőoktatási intézmény nyilvántartást vezet:

a) jelentkezők

aa) nevéről,

ab) születési helyéről és idejéről, ,

ac) állandó lakóhelyéről és tartózkodási helyéről,

ad) alapnyilvántartási számáról,

b) az általuk a rendszerbevételi eljárásban elért pontszámokról és

c) a pontszám számításának alapjául szolgáló tényekről.

A nyilvántartás kötelező megőrzési ideje 10 év. A jelentkező személyes adatainak kezelésére egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései az irányadók.

3. §

(1) A rendszerbevételi eljárásban a jelentkezők sorrendjét a felsőoktatási intézmények a felsőoktatási mesterképzés során nyújtott tanulmányi eredmények és a többletpontok figyelembevételével megszerzett pontszámok alapján határozzák meg az általuk meghirdetett támogatott állások tekintetében.

(2) A felsőoktatási intézmény a jelentkezők rangsorolását 100 pontos rendszerben, pontszámban fejezi ki.

(3) Az egyetemi tanulmányi eredmények alapján szerzett pontok száma maximum 80 pont, amelyet a felsőoktatási intézmény a jelentkező által teljesített szigorlati tárgyak érdemjegyének átlaga és a felsőoktatási intézmény Szabályzatában meghatározott szakmaspecifikus tárgyak szigorlati eredményének 1,6-del valamint a záróvizsga 2-vel súlyozott érdemjegye alapján az 1. mellékletben megállapított módon állapít meg.

(3) A többletpontok száma maximum 20 pont, amelyet a jelentkező tudományos tevékenysége, az alap és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 3. mellékletének VI. 4. 9. alpontjában, VI. 5. 9. alpontjában és VI. 6. 9. alpontjában meghatározottakon túli nyelvismerete, egészségügyi területen folytatott munkavégzése, egyetemi közéleti tevékenysége illetve a leendő munkáltatóval kialakított szakmai jellegű kapcsolata alapján a felsőoktatási intézmény az 1. mellékletben megállapított módon állapít meg.

(4) A felsőoktatási intézmény az eljárás befejezésekor a helyben szokásos módon közzéteszi a pontszámok alapján a jelentkezők sorrendjét és az adott támogatott állásra a legjobb 5 pontszámot elért jelentkezők adatait továbbítja a leendő munkáltató számára. Ha az első öt helyet - azonos pontszámuk miatt - ötnél több jelentkező érte el, a munkáltatónak valamennyi, az első öt helynek megfelelő pontszámot elért jelentkező közül van lehetősége választani.

(5) A felsőoktatási intézmény a (4) bekezdésben meghatározott közzététellel egy időben értesíti a jelöltet az elért pontszámáról illetőleg arról, hogy mely munkáltatók számára továbbította a rendszerbevételi eljárás keretében a jelentkezési lapját és adatait.

(6) A jelentkező jogszabálysértés vagy Szabályzat előírásának megsértése miatt a rendszerbevételi eljárás eredményének közzétételét követő második munkanap végéig írásban kérheti a felsőoktatási intézmény vezetőjétől a jogszabálysértés, illetve Szabályzat megsértésének kivizsgálását. A határidő elmulasztása miatt jogorvoslatnak helye nincs.

(7) A felsőoktatási intézmény vezetője a kérelmet három munkanapon belül elbírálja, és a döntésről írásban értesíti a jelentkezőt.

4. §

(1) A felsőfokú szakirányú szakképesítés - külön jogszabály szerinti - időtartama a szakképzési követelményeknek megfelelően legalább három, de legfeljebb hét év, amit a jelölt a választott szaknak megfelelő munkavégzésre irányuló jogviszonyban tölt el.

(2) A felsőfokú szakirányú szakképzés keretében a szakvizsgára való felkészítés a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 116. §-ának (1) bekezdése szerinti egészségügyi felsőoktatási intézmények szervezésében történik.

(3) A felsőoktatási intézmény feladata a szakképzéssel kapcsolatban:

a) a miniszter által kiadott szakképzési követelmények alapján az egyes szakmák részletes képzési programjának kidolgozása,

b) a képzésben részt vevő szakellátó és egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző intézmények szakképző hellyé minősítése,

c) a támogatott jelöltek képzési programokra történő felvétele,

d) a képzési programok végrehajtása,

e) a képzési program teljesítésének dokumentálása, és a dokumentáció megőrzése.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti szakképző hellyé minősítés a felsőoktatási intézményhez benyújtott pályázat alapján történik. A szakképző hellyé minősítés feltételeit a 2. melléklet tartalmazza.

(5) A szakképző hellyé minősítés 4 évre szól, az ez idő alatt a személyi és a tárgyi feltételekben bekövetkezett változásról a képzőhelynek a felsőoktatási intézményt 15 napon belül értesítenie kell. A felsőoktatási intézmény az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt a szakképző hellyé minősítés további fenntartásáról vagy megszüntetéséről.

(6) A szakképző hellyé minősítéssel kapcsolatos döntés elleni észrevétellel az ESZTT elnökéhez lehet fordulni, aki az ESZTT illetékes bizottsága véleményének figyelembevételével dönt.

5. §

(1) A szakképzési idő igazolásához szükséges feltételeket a jelölt abban az esetben teljesíti, ha a külön jogszabályban meghatározott szakgyakorlati idő teljes időtartama alatt legalább heti 36 órás munkavégzéssel járó, munkavégzésre irányuló jogviszonyban tölti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkavégzésre irányuló jogviszony időtartama alatt, a jelölt tevékenységét szakmai felügyelet alatt végzi.

(3) A szakképesítés – jogszabály előírása alapján - legalább heti 18 órás munkavégzéssel járó, munkavégzésre irányuló jogviszonyban is szerezhető, azzal, hogy a külön jogszabályban meghatározott szakgyakorlati idő annyival hosszabbodik meg, amennyi az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a szakképzési idő igazolásához szükséges feltételek teljesítéséhez szükséges.

(4) A szakképzésre beiratkozott jelölt részére az intézmény leckekönyvet állít ki, melyben rögzíti a részteljesítéseket.

(5) A jelölt a képzési program egyes részeinek befejezésekor - jogszabály vagy a felsőoktatási intézmény döntése alapján - vizsgát tesz.

(6) A felsőoktatási intézmény a szakképzési program teljesítése esetén javasolja Nemzeti Vizsgabizottság elnökének a jelölt szakvizsgára bocsátását.

(7) A sorkatonai vagy polgári szolgálat szakgyakorlati időnek minősül, ha azt a jelölt a választott szakképesítésnek megfelelő, szakképző hellyé minősített képzőhelyen töltötte.

(8) A szakgyakorlati időbe legfeljebb három hónap keresőképtelen állományban töltött idő számítható be.

(9) Ráépített szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakgyakorlati időbe beszámítás nem lehetséges.

(10) Külföldön vagy a szakképesítés megkezdése előtt letöltött gyakorlati idő a szakképzésbe szakgyakorlati időként beszámítható. A beszámításáról a felsőoktatási intézmény dönt.

(11) A nappali tagozaton végzett PhD tanulmányokból - a felsőoktatási intézmény döntésétől függően - legfeljebb egy év a szakgyakorlati időbe beszámítható.

6. §

(1) A jelölt szakvizsgára az ESZTT Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal) jelentkezik. A jelentkezéshez mellékelni kell

a) a felsőoktatási intézmény 5. § (6) bekezdése szerinti szakvizsgára bocsátási javaslatát,

b) a 10. § (1) bekezdésben meghatározott vizsgadíj befizetéséről szóló igazolást.

(2) A Nemzeti Vizsgabizottság elnöke a jelöltet szakvizsgára bocsátja, és kijelöli a szakvizsga időpontját és helyét. Ha a Nemzeti Vizsgabizottság elnöke azt állapítja meg, hogy a jelölt a feltételek nem teljesítése miatt nem bocsátható szakvizsgára, az elutasításról határozatot hoz, ami ellen az ESZTT elnökéhez lehet fellebbezni.

(3) A szakvizsga gyakorlati és elméleti részből áll. A gyakorlati vizsga a Nemzeti Vizsgabizottság Elnöke által kijelölt intézményben történik. A szakvizsga elméleti része nyilvános.

(4) A gyakorlati vizsga időtartama legfeljebb öt munkanap.

(5) A jelölt az eredményes gyakorlati vizsgát követően bocsátható elméleti vizsgára.

(6) Eredménytelen gyakorlati vizsga esetén a jelölt további hat hónap, ráépített szakképesítés esetén tizenkét hónap gyakorlat után jelentkezhet újból vizsgára. Ismétlővizsgára történő jelentkezésre az (1) bekezdésben foglalt szabályok irányadók.

(7) Sikertelen elméleti vizsga esetén a gyakorlati vizsgát is meg kell ismételni. Ilyen esetben a jelölt további hat hónap gyakorlat után jelentkezhet a vizsga megismétlésére.

(8) Mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsga sikertelenség esetén legfeljebb két ízben ismételhető. A második sikertelen vizsga után a szakképzést irányító egyetem által meghatározott elméleti és legalább egy éves gyakorlati képzésben való részvétel után lehet ismét vizsgára jelentkezni.

(9) A szakvizsga eredménye a gyakorlati és elméleti vizsga alapján

a) kiválóan megfelelt,

b) megfelelt,

c) nem felelt meg

lehet.

(10) Ha a szakképzés követelményeinek teljesítése és a szakvizsgára történő jelentkezés között több mint öt év telt el, a jelöltnek az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően igazolnia kell, hogy a vizsgára jelentkezéskor és azt közvetlenül megelőzően

a) első szakképesítés esetén tizenkét hónap,

b) ráépített szakképesítés esetén hat hónap

legalább a törvényes munkaidő felét elérő időtartamú, munkavégzésre irányuló jogviszonyban szakgyakorlatot folytatott a megszerezni kívánt szakképesítés területén.

(11) Ha szakképzés valamely, jogszabályban önállóan meghatározott elemének teljesítése és a szakvizsgára történő jelentkezés között több mint tíz év telt el, a szakképzés adott elemének teljes időtartamát és tartalmát meg kell ismételni.

(12) A jelölt az ESZTT Hivatalánál kérheti az engedélyezett szakvizsga elhalasztását. A kérelemről a Nemzeti Vizsgabizottság elnöke dönt. A harmadik és minden további elhalasztott vizsga esetén a vizsgadíjat ismételten meg kell fizetni.

(13) A szakvizsga elhalasztása esetén a jelöltnek jelentkezését meg kell ismételnie.

(14) A jelölt kivételes méltányosságból kérheti a szakvizsga elméleti része idegen nyelven való letételének engedélyezését. Az engedély megadásáról a Nemzeti Vizsgabizottság elnöke dönt. Az idegen nyelven letett vizsga pótdíja a magyar nyelvű szakvizsga díjával azonos. A pótdíjból a vizsgabizottság tagjai a 10. § (3) bekezdése szerint részesülnek. Idegen nyelven letett vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga nyelvén is ki kell állítani.

7. §

(1) A szakvizsga bizottság két tagból és elnökből áll.

(2) A szakvizsga bizottság tagjait és elnökét a Nemzeti Vizsgabizottság elnöke kéri fel a (3) bekezdésben meghatározott szakvizsgáztatók közül. Amennyiben a felkért szakvizsgáztató a vizsgáztatást nem vállalja vagy a felkérésnek nem tud eleget tenni, az új vizsgáztató kijelölése az Nemzeti Vizsgabizottság elnökének feladata. Ha erre az idő rövidsége miatt nem kerülhet sor, akkor új vizsgaidőpontot kell kijelölni.

(3) A szakvizsgáztatók

a) az egészségügyi felsőoktatási intézmények kinevezett, szakirányú szakvizsgával rendelkező egyetemi tanárai,

b) az e feladat ellátására a miniszter által négyéves időtartamra felkért, doktori fokozattal vagy habilitációval, és szakirányú szakvizsgával rendelkező szakemberek,

c) a miniszter által legfeljebb két éves időtartamra felkért, szakirányú szakvizsgával rendelkező doktori fokozat vagy habilitáció nélküli gyakorlati szakemberek lehetnek.

(4) A (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott szakvizsgáztatók személyére az ESZTT tesz javaslatot.

(5) Új szakvizsga bevezetése esetén a bevezetéstől számított első öt évben a (3) bekezdés felsorolt személyek a szakirányú szakvizsga hiányában is felkérhetők a (2) bekezdésben meghatározottak alapján vizsgáztatónak.

(6) Nem lehet tagja a szakvizsga bizottságnak:

a) a jelölt munkáltatója,

b) akitől a jelölt teljesítményének tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.

8. §

(1) Az elméleti és gyakorlati vizsgáról vizsgalapot kell vezetni, amelyet a Hivatal a bizonyítványok nyilvántartásával együtt őriz meg. A vizsgalapon fel kell tüntetni az elméleti vizsgán elhangzott kérdéseket. A vizsgalap vezetéséről a vizsgabizottság elnöke gondoskodik, és azt a vizsgáztató bizottság minden tagja aláírásával hitelesíti.

(2) A jelöltnek a szakvizsgával kapcsolatos kérelme ügyében a Nemzeti Vizsgabizottság erre kijelölt tagja jár el, döntése ellen a jelölt a kézhezvételt követő 15 munkanapon belül panaszt nyújthat be a Nemzeti Vizsgabizottság elnökének. A jelöltnek a szakvizsgával kapcsolatos kérelme ügyében a szakvizsgabizottság elnöke vagy tagjai nem járhatnak el.

(3) A Nemzeti Vizsgabizottság elnöke a panaszt 22 munkanapon belül megvizsgálja, és döntéséről a jelöltet írásban értesíti.

(4) A Nemzeti Vizsgabizottság elnökének döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (5) A követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(6) Amennyiben a (2) bekezdés alapján kijelölt személy vagy e személy döntése elleni benyújtott panasz alapján a Nemzeti Vizsgabizottság elnöke azt állapítja meg, hogy a szakvizsga bizottság jogsértően járt el, a Nemzeti Vizsgabizottság tagjai véleményének kikérését követően a Nemzeti Vizsgabizottság elnöke a jelöltet újabb szakvizsgára bocsáthatja. Ilyen esetben a megismételt vizsga díját nem kell megfizetni.

9. §

(1) A szakvizsga eredményének megállapítása zárt ülésen, kihirdetése nyilvánosan történik. A szakvizsga eredményét a vizsgabizottság elnöke az elméleti vizsgát követően közli.

(2) A szakvizsgát tanúsító szakorvosi, szakfogorvosi, szakgyógyszerészi, illetve klinikai szakpszichológusi bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) a Nemzeti Vizsgabizottság elnöke, a vizsgabizottság elnöke és a képző intézmény képviselője írja alá. A bizonyítványt magyar nyelven kell kiállítani.

(3) A jelölt a bizonyítvány kézhezvételét követően jogosult a szakképesítésnek megfelelő megnevezés használatára. Szakvizsga letétele nélkül a szakképzettségre utaló megnevezés nem használható. A bizonyítvány kiadásáról - ideértve a szakképesítést szerzett nevét, működési nyilvántartási számát, a szakirányú szakképesítés megnevezését, az erről kiállított bizonyítvány számát, a kiállítás helyét és idejét - a Hivatal 22 munkanapon belül értesíti a működési nyilvántartás vezetőjét.

(4) A vizsgabizottság elnöke a vizsga iratait az elméleti vizsgát követő 8 munkanapon belül megküldi a Hivatalnak.

(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott iratok kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(6) Elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására az eredeti bizonyítvány elvesztésének az Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjában történt közzététele után - a szakvizsgáról készített vizsgalap alapján - a Hivatal másodlatot állít ki. A másodlat kiállításának díja 10.000 Ft.

(7) A bizonyítvány jogszabályban vagy alkalmazási előírásban felsőfokú szakirányú szakképesítéshez kötött munkakör betöltésére, foglalkozás (tevékenység) gyakorlására jogosít, így egyetemi szintű mesterképesítés esetén megfelel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 61. §-a (1) bekezdésének i) pontjában írt szakvizsgának.

10. §

(1) A szakvizsga díja 30 000 Ft. Sikertelen szakvizsga megismétlése esetén a díjat újra meg kell fizetni.

(2) A szakvizsga díjat az Egészségügyi Minisztérium 10032000-01491838 számú bankszámlájára kell befizetni.

(3) A szakvizsga bizottság elnökét a vizsgadíj 30 %-a, két tagját a vizsgadíj 20-20 %-a illeti meg.

11. §

(1) Ez a rendelet 2010. február 1. napján lép hatályba azzal, hogy a képzésüket az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevők számára szervezett központi gyakornoki rendszerről szóló 125/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet alapján megkezdők a szakmai vizsgájukat a felsőfokú szakirányú szakképzésük megkezdésekor hatályos jogszabályi követelmények szerint a tehetik le.

(2) Hatályát veszti az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésről és továbbképzésről szóló 11/1998. (XII. 11) EüM rendelet valamit a központi gyakornoki rendszerbe való felvétel szabályairól szóló 36/2001 (X. 17.) EüM rendelet.

(3) A felsőoktatási intézmény e rendelet előírásai figyelembevételével e rendelet hatályba lépésétől számított 60 napon belül készíti el a 1. § (3) bekezdésében meghatározott Szabályzatot.

(4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács többször módosított 78/686/EGK irányelve a fogorvosi oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, illetve a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadsága eredményes gyakorlását elősegítő intézkedésekről;

b) a Tanács többször módosított 78/687/EGK irányelve a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, a fogorvosok tevékenységére vonatkozó rendelkezések összehangolásáról;

c) a Tanács többször módosított 93/16/EGK irányelve az orvosok szabad mozgásának elősegítéséről, illetve az orvosi oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről;

d) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/19/EK irányelve a szakképesítések elismerésének általános rendszeréről szóló 89/48/EGK és 92/51/EGK tanácsi irányelv, valamint az általános ápolói, a fogorvosi, az állatorvosi, a szülésznői, az építészmérnöki, a gyógyszerészi és az orvosi hivatásról szóló 77/452/EGK, 77/453/EGK, 78/686/EGK, 78/687/EGK, 78/1026/EGK, 78/1027/EGK, 80/154/EGK, 80/155/EGK, 85/384/EGK, 85/432/EGK, 85/433/EGK és 93/16/EGK tanácsi irányelv módosításáról.

1. sz. melléklet a …..- /2009-0004JKF sz. előterjesztéshez

Tanulmányi pontok (összesen) maximum 80 pont

Elemei:

a./ A hat képzési év szigorlati átlaga szorozva hattal maximum 30 pont

b./ Az öt szakspecifikus tantárgy 1,6-del súlyozott

érdemjegyeinek összege maximum 40 pont

c./ Az egyetemi záróvizsga 2,0-del súlyozott érdemjegye maximum 10 pont

Többletpontok (összesen) maximum 20 pont

a) Ph.D. fokozat 10 pont

b) Egyetemi évek alatt végzett tudományos tevékenység:

Helyi TDK Konferencián tartott elsőszerzős előadás 2 pont

Helyi TDK Konferencián tartott társszerzős előadás 1 pont

OTDK Konferencián tartott elsőszerzős előadás 3 pont

OTDK Konferencián tartott társszerzős előadás 2 pont

Tudományos kongresszuson tartott elsőszerzős előadás, poszter 3 pont

Tudományos kongresszuson tartott társszerzős előadás, poszter 2 pont

TDK elsőszerzős pályamunka 4 pont

TDK társszerzős pályamunka 2 pont

Szakspecifikus diplomamunka 2 pont

Demonstrátorság az adott szakból évente 1 pont

Tudományos elsőszerzős közlemény 5 pont

Tudományos társszerzős közlemény 3 pont

Szakspecifikus tanulmányi verseny 1-3. helyezés 2 pont

Szakspecifikus választható kurzus teljesítése (maximum 4 pont) 1 pont

c) Nyelvvizsga (a diplomakiadási feltételen túl)

középfok „C” típus, felsőfok „A” vagy „B” típus 2 pont

felsőfok „C” típus, vagy orvosi szakfordítói diploma 3 pont

d) Orvosi munkavégzés az adott szakon évente 2 pont

e) Közéleti munka:

MOE, HÖK, Koll.Biz. (2 pont/év) maximum: 4 pont

Kari Diákjóléti Biz., kulturális, sport 0.5pont/év maximum: 1 pont

f) Mentőtiszti, egészségügyi min. 1 hónapos munkavégzés, alkalmanként 1 pont

(maximum 3 pont)

g) Leendő munkáltató által a korábbi igazolt szakmai kapcsolat (munkáltatónál végzett nem egészségügyi munka,

adatok feldolgozása tudományos tevékenységben stb.) 2 pont

2. sz. melléklet a …..- /2009-0004JKF sz. előterjesztéshez

A szakképző hellyé minősítés feltételei

A szakképzést végző felsőoktatási intézmény az alábbiak figyelembevételével jogosult szakképző hellyé minősíteni az egészségügyi szolgáltatást végző intézményeket, azok osztályait vagy részlegeit:

A) A szakképzés egész időtartamára és valamennyi elemének teljesítésére megfelelő képzőhely:

1. ahol a szakképzést vezető oktató az adott szakterületen

a) legalább 5 éve megszerzett szakképesítéssel és tudományos minősítéssel,

b) legalább 10 éve megszerzett szakképesítéssel,

a szakképzést végző oktató az adott szakterületen legalább 5 éve megszerzett szakképesítéssel rendelkezik;

2. amely a betegforgalmi és beteg-összetételi adatok alapján alkalmas teljes szakképzési program (de legalább a 75%) oktatására. A fennmaradt 25% oktatása a felsőoktatási intézmény által kijelölt más szakképző hellyé minősített képzőhelyen történik;

3. ahol a szükséges kapcsolódó szakterületek és diagnosztikai részlegek elérhetősége és együttműködése biztosított;

4. amely rendelkezik a szakmai minimumfeltételek alapján kiadott működési engedéllyel;

5. amely rendelkezik belső minőségbiztosítási rendszerrel;

6. ahol az adott szakterületre vonatkozó hazai és nemzetközi irodalom, valamint a szükséges oktatási infrastruktúra rendelkezésre áll;

7. ahol rendszeres tudományos tevékenységet végeznek.

B). A szakképzés egyes elemeinek teljesítésére megfelelő képzőhely:

a) Gyógyintézeti osztály, illetve kutatóintézet esetén:

1. ahol a szakképzést vezető oktató az adott szakterületen legalább 5 éve megszerzett szakképesítéssel rendelkezik;

2. amely a betegforgalmi és beteg-összetételi adatok alapján alkalmas a szakképzési program egyes elemeinek oktatására;

3. ahol a szakma műveléséhez szükséges kapcsolódó szakterületek és diagnosztikai részlegek az oktatott terület kívánalmainak megfelelően rendelkezésre állnak;

4. amely rendelkezik belső minőségbiztosítási rendszerrel;

5. ahol az adott szakmára vonatkozó hazai és nemzetközi irodalom, valamint az oktatási infrastruktúra rendelkezésre áll.

b) Egyéni praxisban történő részképzés feltételei:

1. ahol a szakképzést vezető oktató az adott szakterületen legalább 5 éve megszerzett szakképesítéssel rendelkezik;

2. amely a betegforgalmi és beteg-összetételi adatok alapján alkalmas a szakképzési program egyes elemeinek oktatására;

3. amely rendelkezik belső minőségbiztosítási rendszerrel;

4. ahol az oktató és a felsőoktatási intézmény között rendszeres szakmai kapcsolat áll fenn.

III. Az I. rész 1. pontjában, a II. rész a) pontjának 1. alpontjában és a II. rész b) pontjának 1. alpontjában foglalt rendelkezéseket a szakképzés bevezetésétől számított 8. év elteltét követően kell alkalmazni azzal, hogy ezen időpontig is a szakképzést vezető és végző oktatónak megfelelő szakképesítéssel rendelkeznie kell.